Sématerápia II. - sémák és érzelmi szükségletek

A sémákat öt csoportba sorolhatjuk, ezeket hívjuk sématartományoknak. Ezek a csoportok azt tükrözik, hogy milyen alapvető érzelmi szükségletek sérültek a gyermekkorban, ami miatt a séma megerősödött.

Alapvető érzelmi szükségletek és sématartományok

Minden gyereknek (és felnőttnek is) vannak olyan érzelmi szükségletei, amelyeknek a kielégülése elengedhetetlen az egészséges személyiségfejlődéshez. Ezek például:

• Biztonságos kötődés, kapcsolódás másokkal

• Autonómia, kompetencia, függetlenség

• Reális határok, korlátok és önkontroll

• Önkifejezés és önbizalom, az érzelmek és szükségletek kifejezésének szabadsága

• Spontaneitás, játékosság

  
  

Fontos kiemelni, hogy nem lehet mindig minden szükségletet kielégíteni, a szülő is ember, neki is vannak szükségletei, amik sokszor ellentétesek a gyermekével. Nem az a probléma, ha a szülő/gondozó néha a saját szükségletét helyezi előtérbe, hanem az, ha ezek közül bármelyik hosszú távon nem teljesül (pl. egy gyerek elutasítást, bántalmazást, érzelmi elhanyagolást él át), mert akkor megerősödhet egy maladaptív séma. Ugyanez igaz, ha egyszeri, de traumatikus esemény ér valakit gyermek, vagy fiatal korban, ennek mentén is kialakulhat egy addig nem jellemző séma az egyénben.

kapcsolódás és játék

A sématartományok

A fent említett öt alapvető érzelmi szükséglet mentén tehát megkülönböztetünk öt sématartományt, amik a következők:

1. Elszakítottság és elutasítottság

2. Károsodott autonómia és teljesítőkészség

3. Károsodott határok

4. Kóros másokra irányultság

5. Aggályosság és gátlás

Példák a szükségletek sérülésére és azok hatására séma szinten

1. Elszakítottság és elutasítás

Szükséglet: biztonság, szeretet, stabil kapcsolatok

Akkor sérül, ha: a szülők nem voltak érzelmileg elérhetőek, vagy megbízhatatlanok voltak.

Sémák:

• Elhagyatottság/Instabilitás – „Aki fontos nekem, az úgyis el fog hagyni.”

• Bizalmatlanság/Abúzus – „Mások bántani fognak, kihasználnak.”

• Érzelmi depriváció – „Soha nem kapom meg a szeretetet, amire szükségem lenne.”

• Csökkentértékűsé/Szégyen – „Valami alapvetően rossz van bennem.”

• Társas elszigeteltség – „Nem tartozom sehová.”

2. Károsodott autonómia és teljesítőképesség

Szükséglet: önállóság, kompetencia, magabiztosság, függetlenség

Akkor sérül, ha: túlzott kontroll, túlóvás, állandó kritikus szülői hang.

Sémák:

• Dependencia/Inkompetencia - "Egyedül én erre képtelen vagyok."

• Sérülékenység, veszélyeztetettség – „Mindig történhet valami szörnyűség.”

• Összeolvadtság/éretlenség – „Nem tudok különálló, független személy lenni.”

• Kudarcra ítéltség – „Én erre sosem leszek képes.”

3. Károsodott határok

Szükséglet: egészséges korlátok, önkontroll, realitásérzék

Akkor sérül, ha: a szülők nem tanítanak felelősségre, következményekre.

Sémák:

• Feljogosítottság/Grandiozitás – „Nekem mindent lehet.”

• Elégtelen önkontroll – „Nem tudom fegyelmezni magam, rögtön cselekszem.”

4. Kóros másokra irányultság

Szükséglet: egészséges önérvényesítés

Akkor sérül, ha: a gyereknek mindig mások igényeit kellett figyelembe vennie

Sémák:

• Behódolás/Alárendelődés – „Mások akarata fontosabb, mint az enyém.”

• Önfeláldozás – „Másokat kell megmentenem, magamról nem gondoskodhatok.”

• Elismerés-hajszolás – „Csak akkor vagyok értékes, ha mások szeretnek.”

5. Aggályosság és gátoltság

Szükséglet: spontaneitás, játékosság

Akkor sérül, ha: túlzott fegyelmezés, perfekcionizmus volt jelen

Sémák:

• Negativitás/pesszimizmus – „Valami mindig el fog romlani.”

• Érzelmi gátoltság – „Nem szabad kimutatni az érzelmeimet.”

• Könyörtelen mércék/Hiperkritikusság – „Mindennek tökéletesnek kell lennie.”

• Büntető készenlét – „A hibákért kemény büntetés jár.”

Mi történik, ha egy séma "kijön" a kérdőívben?

Először is, ez azt jelenti, hogy az átlagtól eltérő, magasabb értéket vesz fel - a Young Séma Kérdőív (YSQ) arra szolgál, hogy megmutassa, mely sémák lehetnek aktívak egy ember életében.

• Ez nem diagnózis, hanem egy iránytű arra, hogy az illető milyen mély meggyőződéseket hordoz magáról vagy másokról.

• Segít önismeretet szerezni: például felismerni, miért vonzunk bizonyos embereket vagy ismétlünk meg hasonló helyzeteket.

• Egy séma nem feltétlenül van mindig bekapcsolva, de stresszhelyzetekben könnyen aktiválódhat.

A cél nem az, hogy „kigyomláljuk” ezeket, hanem hogy tudatosan átírjuk, újrakeretezzük, megtanuljunk másként reagálni.

Felhasznált szakirodalom:

• Young, E.J; Klosko, J.S.; Weishaar, M.E.: Sématerápia, Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület, Budapest, 2020.

• Bálint, A. (2023, September 28). Sématerápiás konzultáns képzés Modul 1 [Előadás]. Magyar Sématerápiás Egyesület.